Soltész Rezső blogja

Kedves Barátaim. Nagyon szépen köszönöm a tengernyi jókívánságot és a számtalan sms-t amit születésnapomra kaptam. Tortákat, virágokat, csokikat, szóval mindent amivel kifejeztétek az irántam érzett szeretetet. Különösen K. Péter üzenetének örültem nagyon, mert régi szép időkre emlékeztetett, nagy kalandokra, amiket soha nem lehet elfelejteni…
Az már csak hab volt a tortán, hogy ezen a napon igazi napsütés várt rám az egyik legszebb spanyol szigeten Mallorcán, ahol ez elött még soha nem jártam. Egyébként egy sajtókonferencián vettem részt Porto Petro-ban, ahol legnagyobb meglepetésemre orosz újságíró kollégám garatulációját fogadhattam. De vajjon honnan tudta, hogy a születésnapomat ünnepelem. Nagyon jól esett.
Ezen a napon egy egzotikus kiránduláson vettem részt egy nagyon szép cseppkőbarlangban, Sárkánybarlang volt a neve, ami azért volt különleges, mert közvetlenül a tenger partján, attól néhány száz méterre található a víztől, és ellentétben más hasonló barlangokkal, enyhén sós, szűrt tengervíz képezi a benne lévő tavakat. A hely a sziget keleti oldalán található Porto Christo nevű falu mellett. A nagy élményt mégis egy kellemes koktél parti jelentette számomra ezen a délutánon, ahol egy nagyon szimpatikus spanyol gitáros fiú muzsikált, majdnem egy órán keresztül. Erre csak azt tudom mondani, igazi születésnapi ajándék volt számomra egy valóban kiváló művész zenéjét hallghatni. Készítettem néhány képet róla, meg az egész útról, felteszem őket a képgalériába, hogy valamit ti is kapjatok az én születésnapi élményeimből… Hétfőn már láthatjátok őket.

Igazi meglepetés számomra, hogy a blognak már többmint 50 állandó - regisztrált látogatója
van. Sokszor az volt az érzésem, hogy csak úgy irogatok magamnak és az senkit sem érdekel. Valójában naponta szeretnék hozzáférni, de ez lehetetlen, annyira be vagyok fogva, sok a dolgom. Annak is nagyon örülök, hogy a Spinóza estre már több mint 20 helyfoglalás érkezett az interneten, pedig még van egy hónap a találkozásig…
Addig viszont utazok sokfelé Európában. Május 7-én Hamburba megyek, 12-16 között Brüsszelbe és 27-én Berlinbe repülök. Szóval ez egyáltalán nem unalmas és közben még itthon is vannak fellépések. Nagyon szeretek énekelni…
Legyen egy nagyon kellemes hétvégétek.
Szeretettel gondolok Rátok. Rezső

Már tegnap előtt akartam írni neked - sajnos nem sikerült…
Most is nehéz elkezdenem, keresem a szavakat, szedem össze a gondolataimat, a veled kapcsolatos emlékeimet - hogy is volt, mi is volt, hogyan történt akkor amikor…stb. és bár senki sem kérdezett, mégis úgy gondolom, ezt most így utólag el kell mondanom Neked.

Nem voltunk állandóan együtt, úgy mint mondjuk a Kudlik Juli, vagy Gálvölgyi Jancsi és persze a tévések, a nagy család, de mégis sokszor sodródtunk egymás mellé az életben. ( Ez is egy jó mondatvég…) Első alkalommal a 60-as évek végén, talán 68-ban, az akkori Ki Mit Tud -on feltűnt Rangers együttes, a “Tizedes elvtárs” című dalt mutatta be a Halló fiuk, halló lányok című tévéműsorban amit te vezettél. Azután még számtalan alkalommal különféle helyzetekben hozott össze bennünket a sors, és Te mindig mulattattál bennünket. Szállóigévé vált, hogy Neked minden testhelyzetben van egy történeted, aminek mosolyt fakasztó a vége, vagy egy vicc amin nevetni lehetett. Érdekes, de az elmúlt években gyakran emlegettelek, amikor fiatalabb kollégák között egy-egy helyzetben már nekem is eszembe jutottak régi emlékek, megtörtént szakmai poénok, olyan események aminek részese voltam és amit néha tátott szájjal hallgat a most felnövekvő fiatal generáció. Ilyenkor tréfásan hozzád hasonlítottam magam, vagy leginkább a helyzetet, hiszen a veled együtt töltött időkre emlékeztem amikor megjegyeztem néha, hogy lassan már én is olyan vagyok mint TE, Antal Imre, akinek mindenről eszébe jut valamilyen történet. Nagyon tudtad a szakmát. Ezt persze nálam jóval avatottabbak is elmondták, leírták rólad, nem akarom megismételni Őket. Csupán szerencsésnek érzem magam, hogy a sors úgy hozta - együtt lehettem veled néhányszor az életben…

Emlékszem, a 90-es évek közepén együtt voltunk felváltva műsorvezetői a Vasárnapi Turmix című M1 -es sorozatnak. A Szilvesztert ünnepeltük a kamerák előtt és a Te feladatod volt, hogy egy tálcán legalább “száz” pohár pezsgővel belépj a képbe és köszöntsd a nézőket. Ott voltunk, minden szereplő a színpadon és én álltam hozzád a legközelebb. Jöttél a tálcával, odaléptél hozzám és azt mondtad: Rezsőkém, megfognád egy pillanatra. Erre én - természetesen - mondtam, és átvettem tőled a pezsgőspoharakkal megrakott tálcát, amiről Te elegánsan leemeltél egy poharat, majd távozóban csak annyit mondtál: Köszönöm szépen…

Én pedig még ma is ott állok ezzel a poénnal, meg a kezemben lévő pezsgőstálcával, és derűs mosollyal őrzöm azt a végtelenül huncut pillantásodat, amivel egy egész országot - velem együtt - meghódítottál.

Kedves Imre - hiányozni fogsz - mindenkinek!

Rezső

Nagyon vártam, el sem tudom mondani mennyire. Igaz, az elmúlt hetem gyalázatosan tele volt problémákkal, de nagyjából péntekre elhúztak a fejem felől a felhők és legalább a hétvégén számíthattam egy kis napsütésre. A szombattól azért féltem, de szerencsére most nem jött be az ígért eső. Edvinnel lovagoltunk - pontosabban Ő lovagolt - ez nagyon kellemes és szép kaland, minden alkalommal élvezem a látványt. Ma vasárnap pedig csak messziről drukkoltam, de azt hiszem jól,mert a csapat 30 : 4 arányban nyert Hódmezővásárhelyen. Szegény Hmhely. A mieink meg kis “kegyetlenek” - szóval ami csak a csövön kifért. Persze megértem. Ilyen is kell néha - egy kis lazítás, meg erőfitogtatás. Ezzel együtt ma fantasztikus napom volt. Igazi erőgyűjtés a jövő hétre. Hétfőtől ugyanis megint beindul a daráló, a hét első három napja tiszta örület lesz, csak a hét második felében reménykedhetek egy kis lazításban, na és a hab a tortán, pénteken elrepülök három napra Palma de Mallorcára - esküszöm viszek úszónadrágot.

Apropó! Láttátok már a Discográfia oldalt. Azt hiszem már szépen alakul, sőt aki szeretné, már le is tölthet néhány különlegességet az oldalról. Példáúl Corvinákat, meg néhány más lemezt is. Nagyon remélem szeretni fogjátok ezt az oldalt, hiszen a zeném most mindenkié és ezeket a dalokat, már csak itt találhatjátok meg. Igazi kincsesbánya, csak le kell menni a szénért. Remélem van tárhelyetek elég, mert dalokból annyi van, hogy szinte Dunát lehet rekeszteni velük.

Azt tervezem, hogy lassan nekifogok egy életrajzi regény megírásának - bocs. még csak tervezem - és lehet, hogy ezt itt fogom megtenni a neten, vagyis a magamról oldalon… Talán érdekel valakit?

Egyenlőre várom a múzsát azt hiszem szükségem lesz rá…

Amíg el nem felejtem. Konkretizálódott a Spinoza - i fellépés dátuma. Május 30. Péntek este 19 óra. A jegyeket inteneten lejhet megrendelni a www.spinoza.hu oldalon, 2000.- Forint az ára. Ha valaki el szeretne jönni foglalja le a helyét minél hamarabb, mert mindösszesen 70 azaz Hetven hely van a színházban. Remélem ott lesztek…

Addig még persze jelentkezem.
Boldog és szerencsés hetet kívánok mindenkinek. Rezső

Igaz nagyon régen, utoljára 2006-ban volt nyilvános fellépésem Budapesten. Szép kis távolság, ugye? Váratlanul jött a felkérés, de annál jobban örültem neki amikor eljött az április 3-a. Igen, most már sokan tudják mire gondolok, a JAM PUB amiről írok. Régi Corvinás idők képe jut az eszembe, amikor hasonló helyeken játszottunk Németországban és nagy sikerünk volt, bár a reggelig tartó zenélés, soha nem tartozott a kedvenceim közé. Minden esetre a hely kellemes hangulatot árasztott és én nagy örömmel készültem a találkozásra, sokakkal annyi év után újra, vagy talán most az életben elősszőr… Nem is panaszkodhattam, mert viszonylag nagyszámú közönség gyűlt össze, (elősszőr még aggódtam, hogy nem jön el senki) közöttük ott voltak a régi jóbarátok, akiknek nagyon örűltem ( köszönöm a gyönyörű csokrot, még ma is élnek a piros tulipánok… ) Több mint egy órát énekeltem, és szerintem a válogatás is jó volt. A hang viszont nem. Jajj, nem az én hangomról beszélek, hanem a helyi hangosításról. Másfél órás beállást tartottunk délután, és amikor felmentem a színpadra, mint ha mi sem történt volna, egyszerűen semmi sem szólt. Nem volt mikrofonhang, nem szólt a zene, igazi nagy kűzdelem zajlott le bennem, mert javarészt acapella énekeltem egész idő alatt. A technikai berendezés színvonala átlagon aluli a JAM-ban. Talán Discóra alkalmas, de fél-playback előadásokra sajnos nem…
Sokkal jobban jártunk volna, a közönség és én is, ha a saját berendezésemet állítjuk fel, és nem hiszek a látszatnak, a teremben felállított és körbe-körbe fel lógatott hangfal óriások látványának. Ezt leszámítva, azért nagyon jól érteztem magam, mert mindenki nagyon kedves volt és igazi szeretettel vettek körűl…
Talán legközelebb, a Spinozában Május 30-án, ez megint egy újabb dátum, mert módosítottak de ez már biztos, a hanggal már nem lesz többé probléma, és újra találkozhatunk, vagy sok év után elősszőr azokkal, akik nem tudtak eljönni, vagy csak egyszerűen lemaradtak a JAM -ről…

Csak napok választanak el bennünket a honlapon megjelenő lemez és zene áradattól. Csupán feltöltésre és azután folyamatos kiegészítésre vár a Diszkográfia oldal. Jönnek a kislemezek is meg a külföldi lemezek, a teljes Corvina sorozat - szóval minden. Csak még egy kis türelem…

Legyetek jók, szép estét
Űdv. Rezső